Az Uranista

LMBT+ szemmel életről, politikáról és kultúráról.

Akkor kezdjük ismét

2018. február 17. 01:34 - Nándor Imre Cseh

Négy hónap kényszerpihenő után büszkén jelenthetem be: az Uranista blog ismét létezik, él és virul.

Azt hiszem tartozom annyi magyarázattal, hogy mi történt. Mint majdnem minden blogger, én sem főállásban ontom magamból a kontentet, hanem van rendes munkám is (ezt most hagyjuk). És ez a munka sajnos annyira lefoglalt, hogy nem volt időm posztolni, írni, olvasni, azaz, semmire sem, ami a bloghoz kapcsolódik. Na nem mondom, persze, követtem az LMBT+ témákat – de tényleg semmi kapacitásom nem volt arra, hogy reflektáljak rájuk.

Most jobb lett? Nem, csak megtanultam jobban menedzselni (ez is szép magyar szó, nemde?) az időmet. Úgyhogy innentől kezdve, ismét térjünk vissza oda, ahol abbahagytuk: LMBT+ témák minden mennyiségben és persze  jó viták, jó észrevételek a kommentszekcióban.

Istenem, de hiányzott ez nekem!

Update: A kommentek eltüntek, ahogy nézem. Próbálom őket majd helyreállítani, talán valamilyen biztonsági mentésben megvannak, de ez egyelőre nem sikerül.

komment
Címkék: közszolg

A coming outról

2017. október 11. 16:04 - Nándor Imre Cseh

Október 11.-e van, a Coming Out nemzetközi napja. Sokan ilyenkor megosztják a coming out-történeteiket; én nem fogom, mivel nincs semmilyen különösebben érdekes történetem erről. Szerencsére egy olyan közegben nőttem fel, ahol ebből senki sem csinált ügyet, így már tizenéves koromban túl tudtam lenni a "nagy eseményen"; a családomban és a szűk baráti körömben az a tény, hogy meleg vagyok olyannyira nem lényeges, mint a hajszínem, vagy a lábméretem: tudomásul vette mindenki, és ezért örökre hálás leszek nekik. Azt hiszem ennek így kellene lennie mindenhol, csak sajnos nincs így – ezért is ez a nagy hűhó a coming out körül.

De mi is az a coming out?

A coming out egy angol kifejezés, a "coming out of the closet" rövidítése, ami annyit jelent tükörfordításban, hogy "kijönni / előbújni a szekrényből", így a magyar köznyelvben a coming out megfelelője az előbújás. Ez nagyon sarkítva azt jelenti, amikor valaki felvállalja a másságát, legyen szó az illető nemi hovatartozásáról (gondolok itt a transz emberekre), vagy a szexuális orientációjáról (gondolok itt a leszbikusokra, bi-, a-  és homoszexuálisokra). Rögtön le is szeretném szögezni, csak az előítéletesebb olvasó fejében mindjárt megszülető tévképzetek eloszlatása végett: a coming out nem azt jelenti, hogy a homlokomra írom, hogy "buzi vagyok", pávatollat teszek a fenekembe és táncikálva vonulok végig az utcán. A coming out azt jelenti, hogy a szűk környezetemnek, ergo a családomnak és a közeli barátaimnak elárulom, hogy más vagyok és bízom a megértésükben és elfogadásukban.

outober.jpg

Sajnos ma Magyarországon még mindig magas azoknak az aránya, akik nem tudnak coming outolni. Sok olyan embert ismerek, akik még most is ún. "Titkos Ilonkák", azaz csak az LMBT+ ismerőseik tudják róluk, hogy micsodák, de a környezetük többi része előtt titkolják. És erre sok esetben szükség is van: több ember mesélte már nekem, hogy amikor elmondta otthon, vagy lebukott, akkor a szülei kitagadták, megverték, vagy csak alig álltak vele többé szóba. És most megint eloszlatnék egy tévhitet: valakiből nem lehet kinevelni, vagy kipofozni a másságát. Engem is elverhetett volna anyám a sodrófával, amikor tizenévesen elmondtam neki, hogy meleg vagyok: azt érte volna el vele, hogy ugyanúgy meleg maradok, viszont vele évente 1-2 alkalommal beszélnék csak. 

De beszéljünk a coming outról tovább: a coming out nem csak sima előbújás, a coming out egy út vége. Egy útnak, ami akkor kezdődik, amikor elkezdjük érezni, hogy mi mások vagyunk, mint a többiek és ami ott ér véget, hogy megtanuljuk magunkat szeretni, tisztelni és elfogadni, és arra vágyunk, hogy mások is így viszonyuljanak hozzánk. Csak sajnos ez az út sok öngyűlölettel, önmarcangolással és elfojtással van kikövezve, ezért sokan nehezen, vagy lassan mennek végig rajta – vagy nem mennek rajta végig, viszont az életüket megkeseríti, hogy sose lehetnek önmaguk.

Ezért is nehéz nem LMBT+ embereknek megérteni, hogy miért olyan fontos a coming out. Az ember identitásának szerves részét képezi a szexualitása. Azoknak, akiknek a többségi társadalom sose kezelte tabuként a szexuális irányultságát nem tudják megtapasztalni, milyen nehéz úgy élni, hogy mások vagyunk, mint a többség; milyen az állandó önmarcangolás és titkolózás, ami ezzel jár. De nem is kell megtapasztalniuk: nem azt várjuk, hogy ők is legyenek olyanok, mint mi. Elég csak annyi, ha megpróbálnak minket így elfogadni és szeretni.

komment
Címkék: coming out LMBT+

A HIV-oltásról

2017. október 06. 12:30 - Nándor Imre Cseh

Néhány hete beszámolt a sajtó egy új vakcináról, amely majmokban képes volt a HIV-fertőzés elleni immunitás kialakítására. Ezt persze sokan felkapták az LMBT+ közösségben – ami várható is, hiszen 30-40 éve várunk már arra, hogy egy ilyen oltás megjelenjen a piacon és kapható legyen az átlagember számára. Azonban nem szeretném senki hangulatát se elrontani, de az, hogy 24 majmot sikerült immunizálni a vírussal szemben még korántsem jelenti azt, hogy két hét múlva megkezdődhet a tömeges oltása az embereknek.

Először is, beszéljünk kicsit arról, hogy a HIV ellen miért nem lehet csak úgy oltást csinálni. Ennek a tudományos oka a reverz transzkriptáz nevű enzimben keresendő, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a vírus szaporodásában. (Ha valaki nem figyelt volna biológián: vírusok úgy szaporodnak, hogy az emberi sejtre rácsatlakoznak, beleépítik a saját genetikai anyagukat, amivel arra kényszerítik a sejtet, hogy vírus-másolatokat hozzon létre. Egy idő után a sejt fala felszakad a benne lévő vírusok miatt, és a sejt elhal, a vírusok meg szétszóródnak és új sejteket keresnek.) Ez az enzim a másolás során igen sokszor ejt hibákat, emiatt a vírus nagyon gyorsan tud mutálódni, így a már többszörös mutáción átesett vírus ellen nem képes ugyanaz az oltás megvédeni, amelyet az "eredeti" ellen kaptunk. Ebben az esetben azonban az embert nem elölt vírussal, hanem a sejtek által termelt ellenanyaggal oltják be, így elméleti síkon a mutálódott vírust is képes lesz a szervezet elpusztítani.

oltas.jpg

(A kép forrása: femina.hu)

Azonban egy ilyen szer piacra vitele elég nehéz. A cikk szerint 2018-ban kezdődnek meg az első, embereken végzett klinikai tesztek, csakhogy az ilyen tesztek sem zajlanak le néhány hónap alatt, hanem évekig tartanak, így  valószínűleg csak a 2020-as évek elején kerül majd forgalomba – feltéve, ha biztonságosan működik embereken alkalmazva is.
A másik probléma sokkal materiálisabb: az ár. Elég megnéznünk a Truvada-t és máris borzonghatunk, ugyanis a hazai fogyasztói ára 145 480 forint a házipatika.com adatai szerint. (A Truvada egy úgynevet PreP (pre-exposure profilaxis) gyógyszer, azaz, aki folyamatosan fogyasztja statisztikailag szinte képtelen megfertőződni a vírussal.) Ezt a csillagászati árú gyógyszert pedig csak bizonyos esetekben támogatja a hazai társadalombiztosítás, főként olyan orvosoknak, vagy ápolóknak, akik HIV pozitív betegekkel foglalkoznak. Ergo, létezik ma is védettséget biztosító gyógyszer a HIV ellen, csak annak a havi adagja drágább, mint egy nagyobb albérlet Budapest belvárosában.


Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez az oltás is ilyen drága lesz. Az is elképzelhető, hogy idővel a társadalombiztosítás is fogja fedezni és már középiskolás korban beadják, mint a HPV (Humán Papilloma Vírus) vagy HAV (Hepatitis A) és HBV (Hepatitis B) oltásokat. De az még nem ma lesz, úgyhogy nyomatékosan kérek minden olvasót, hogy eszébe se jusson óvszer nélkül szeretkezni és pláne nem idegenekkel. Már csak azért sem, mert a következő nagy nemibetegség-járványt alighanem antibiotikum-rezisztens szifilisz és gonorrhea fogja okozni, amelyek szintén elég ronda betegségek és amelyekbe szintén bele lehet halni (lásd Ady Endrét). Úgyhogy csak okosan, de azért van okunk egy kis örömre, hiszen ideje már, hogy a HIV is egy gyógyítható betegség legyen.

A cikket nem támogatta a Nemzetközi Oltáslobbi, se Novák Hunor, de az oltásellenes kommentárokat elvből törlöm, mert nem tolerálom, hogy valaki a blogomon olyan butaságokat terjesszen, ami emberi életekbe kerülhet. 

komment

Homoszexualitás és pedofília: egy buta és kártékony tévhit

2017. október 06. 10:40 - Nándor Imre Cseh

A "melegházasságot" ellenzők előszeretettel puffogtatják az álláspontjukat, miszerint a melegek pedofilok és "meg kell tőlük védeni a gyerekeket". Ez azonban szemenszedett hazugság, a homoszexualitás és a pedofília két tökéletesen más dolog.

Sokan, akik most vitatkozni akarnak velem, szeretik Kurt Freund kutatását idézni a témában, miszerint a homoszexuálisok között sokkal több pedofil található, mint a heteroszexuálisok között, azonban én ezt is vitatnám. A pedofília soha nem a szexualitásról, vagy a szerelemről szól, hanem az uralkodási vágyról, valaki megalázásáról; a homoszexualitás ellenben két egynemű, felnőtt ember szerelméről, közös életéről és kölcsönös beleegyezésen alapuló szexualitásáról szokott szólni, ennek függvényében a melegek ki is szokták maguknak kérni, hogy peodfilokkal mossák össze őket. Mellesleg, ha erre a kutatásra hivatkozunk, rögtön hozzátehetjük azt is, hogy ha a melegek nem házasodhatnak és vállalhatnak gyereket "mert úgyis pedofilok", akkor ugyanezt az érvelést használva az összes katolikus egyházi személyt is azonnal tiltsák el a gyerekekkel való foglalkozástól, ugyanis ha valahol igazán magas a pedofil bűncselekmények száma, az a katolikus egyház berkein belül található. (Érdekes, ezzel valamiért soha nem hozakodnak elő a konzervatívok.)

Ha tudományosan állunk a dologhoz, akkor is azt látjuk, hogy a pszichológia jelenlegi állása szerint a kettő két külön dolog: a pedofília betegségnek, egész pontosan parafíliának minősül, míg a homoszexualitást a szexuális orientáció egy fajtájának tekintik. A pedofilok túlnyomó többsége nem érez szexuális vonzalmat felnőttek felé, hanem szinte kizárólag olyan fiúk, vagy lányok érdeklik, akik még nem érték el a felnőttkort. Tévedés tehát azt állítani, hogy az orientációnak itt sok köze lenne a dologhoz: azon pedofilok többsége, akik fiatal fiúkat rontottak meg, magukat heteroszexuálisnak határozták meg. Így kijelenthetjük, hogy a megrontott gyermek nemének kevés köze van a dologhoz: a pedofilokat a gyermek maga izgatja fel, nem az, hogy fiú, vagy lány. Erre Freund kutatása nem tér ki, ugyanis ő a fiúkat molesztáló pedofilokat automatikusan melegnek tekintette, függetlenül attól, hogy azok miként határozták meg magukat, és ezt az arányt vetette össze a melegek számával. Egy ilyen statisztikai csúsztatás pedig nyílván azt mutatja ki, hogy arányaikat tekintve sokkal több homoszexuális pedofil van, mint heteroszexuális. (forrás: http://www.huffingtonpost.com/joe-kort-phd/homosexuality-and-pedophi_b_1932622.html)

Végezetül pedig térjünk ki arra a buta összeesküvés-elméletre, amit itthon is sokat hallok, hogy az ún. "meleglobbi" és annak "irányítói" végső célja a pedofília legalizálása lenne. Ezt a magam részéről hatalmas butaságnak tartom, hiszen egy LMBT+ szervezetről sem tudok, amely pl. a beleegyezési korhatár csökkentéséért, vagy eltörléséért küzdene. Ha pedig lenne ilyen, azt a legtöbb meleg szidná a leghangosabban.

komment

Az Echo TV új, véletlenül sem homofób reklámja

2017. október 02. 09:57 - Nándor Imre Cseh

Update: Levették a YouTube-ról, de a Coub-on még megtaláltam.

Most lettem csak figyelmes az Echo TV új reklámjára, amely a sudribunkó homofóbiája közepette egy akkora öngólt rúg magának, hogy nem bírom ki nevetés nélkül.

Tehát, felvillan pár bevágás a Prideról, azzal a szöveggel, hogy "Vannak akik így...". Snitt, majd turbómagyarok nagy zászlólengetés közepette vonulnak fel, közepesen rossz drámai zenére, halálkomoly arccal, "Mi így ünnepelünk." felirattal. Csak van egy kis baj: a Prideos felvételeken látszik, hogy fényévekkel jobb a hangulat, az emberek mosolyognak, tényleg ünnepelnek valamit, és nem csak szalon-nagymagyarkodásból vesznek részt egy eseményen (a fizetett, buszoztatott statisztákat nem is említve!).  

 

Hát, kedves Echo TV, lehet, hogy ti úgy, mi meg így, de szerintem ha a két helyszín alapvető hangulatát nézzük csak meg, nálunk az emberek bizony elég jól érzik magukat; nekünk ahhoz, hogy emlékezzünk a történelmi eseményeinkre (gondolok Stonewallra), vagy ahhoz, hogy a jogainkért kiálljunk, nem kell ez a hamis, giccsbe hajló pátosz, a nagy zászlólengetés, meg a komolykodó arcok. De, ha ti nem szeretitek jól érezni magatokat a kis szeánszaitokon, ám legyen, ez nem kötelező dolog...

Egyébként, még egy érdekesség: az egész videó plusz a felirat a végén azt sugallja, hogy aki meleg, az nem lehet jobboldali – szóltatok már Milonak is erről?

komment